Elkészült az I. Pannon Sasleltár

02.02.2018.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 15. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok számlálását. Az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében most először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így első ízben készülhetett el a Kárpát-medence téli „sastérképe”.

 

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. Az egy időben történő megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számláláson idén 427 felmérő (347 hazai és 80 külföldi) vett részt. Idén a hazai szakemberekhez csatlakozott szlovák, cseh, osztrák, szerb és román kollégák segítségével a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték a szakemberek, így a lehető legpontosabb képet kaphattuk az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

 

A hazai felmérők 2651 db 2,5x2,5 km-es UTM négyzetet (az ország területét felosztó rácsháló "szemek") érintettek, amely összesen 16569 km2-t, azaz az ország területének közel 18%-át fedték le. A 2018. évi sasszinkron során hazánkban összesen 753-766 rétisast és 342-356 parlagi sast sikerült megfigyelni. Ez a szám a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében 1008-1022 rétisast és 448-462 parlagi sast jelentett. 

 

A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. A fenti adatok alapján a felmérés során bejárt sastelelőhelyeken, tehát a legsasosabb élőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3,5 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre. Hogy el tudjuk képzelni ezt a nagyságrendet − a legjobb sasélőhelyeken is átlagosan 3000 focipályányi területet bejárva találkozhatunk egyetlen rétisassal, míg a parlagi sas esetében ehhez már közel 7000 focipályányi területet kell átlagosan átvizsgálni.

 

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek. Vörös kánya (41), kékes rétihéja (785), barna rétihéja (61), karvaly (196), héja (21), egerészölyv (5789-5858), gatyás ölyv (264), pusztai ölyv (5), vörös vércse (906), kerecsensólyom (29-30), vándorsólyom (48-49), kis sólyom (28). A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat (réti fülesbagoly: 13, kuvik: 10, uráli bagoly: 1) és ragadozó életmódú énekesmadarakat (holló: 320-370, nagy őrgébics: 141) is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat (153-182) is számba vették.